Újrafelhasználható szigetelő paplanokkal a szerelvények hőenergia vesztesége ellen

2021 ápr 8.

A XXI. században kulcskérdés a nagyvállalatok energiafelhasználása. A klímaváltozás korában számos intézkedést, szabályozást vezettek be annak érdekében, hogy csökkenjen a szén-dioxid, valamint egyéb üvegházhatású gázok emissziója. Számos, egyre szigorodó szabályt hoznak a döntéshozók az autóiparban, jelentős klímaegyezményeket kötnek egymással államfők, kulcskérdéssé vált a környezetvédelem. 

Ezen irányvonal természetesen nem kerülte el az energiatermelés, az energiafelhasználás területét sem. Jelentős változásokat élt át az energetika az utóbbi néhány évben, évtizedben: egyre jelentősebb szerepe van a megújuló energiaforrásoknak, és jelentősen támogatják használatukat. Németországban leállították az atomenergia-termelést, továbbá folyamatosan drágul az országok szén-dioxid-kvótája is. Ezek mind olyan jövőképet festenek, ahol kulcskérdés lesz a felhasznált energiamennyiség, az energiatudatosság.

Egy ilyen jövőben megengedhetetlen minden piaci szereplő részére, hogy számolatlan energiaveszteséget könyveljen el, akár a termelés, akár a kiszolgáló tevékenységek során. Ezt mind az európai uniós, mind pedig a magyar jogalkotók így látják, ezért a nagyvállalatokat rendszeres energetikai auditra, valamint energiahatékonysági fejlesztésre kötelezték. Ezen szabályozások felfoghatóak szigorúan meghozott kötelezettségekként is, azonban pusztán gazdasági oldalról is megközelíthetőek.

Az olyan vállalatok közül, ahol ipari gőz, vagy egyéb magas hőmérsékletű közegek, nagyméretű fűtésrendszerek találhatók, sokan küzdenek azzal a problémával, hogy a megtermelt/felhasznált (hő)energiájuk jelentős része elvész, egész egyszerűen a kazánházat, a csarnokot “fűtik” a termelt hőmennyiséggel.

Általános tapasztalat, hogy a karbantartás miatt sűrűn megbontott szerelvények, karimás kötéssel illesztett elemek hagyományos, bádoglemezes szigetelése az első néhány megbontás után eldeformálódik, eltörik; később a roncsolódott szigetelést már nem tudják visszaépíteni. Ennél még rosszabb helyzet, amikor telepítéskor nem is kerül a bonyolult alak miatt merev, héjas szigetelés az elemre.
Ezen problémákra kínál kiváló megoldást az újrafelhasználható bevarrt paplanos hőszigetelés. Az anyag flexibilis, méretpontos, a szabványos szerelvényeken felül korlátlan méretű és alakú, egyedi elemekre is
könnyen fel-, valamint leszerelhető, egyszerű megoldás, magas szintű személyreszabhatósággal.

A szigetelőpaplanok a felületen leadott hőmennyiséget akár 90%-kal csökkentik, ezáltal ipari gőzszerelvényeken alkalmazva hozzávetőlegesen fél éven belül, de alacsonyabb hőmérsékletű fűtési rendszereken is 3 éven belüli megtérülésre lehet számítani.

Előtte állapot:

Utána állapot:

Az energiatakarékosságon felül egy másik, az utóbbi időben egyre nagyobb jelentőséggel bíró tényező a munkavédelmi szempontok betartása. Az alkalmazott területeken nem ritkák a 100°C feletti hőmérsékletek, amelyek szigeteletlen állapotban a környezet indokolatlan hevítése mellett, az üzemeltetés, vagy karbantartás során történő közvetlen érintés veszélye esetén jelentős személyi sérüléseket tudnak okozni. A szigetelőpaplanokat alkalmazva, egy réteg szigeteléssel is 60°C alá, vagyis (emberi) érintésre biztonságos tartományba csökkenthetjük a berendezések hőmérsékletét.Összegezve tehát, két legyet üthetünk egy csapásra, azaz a jogszabály által kötelezett energetikai fejlesztést elvégezzük, valamint munkavédelmi szempontból is jelentősen csökkenthetjük a kockázatot, méghozzá mindezt gazdasági szempontból is kifejezetten előnyösen, rendkívül rövid megtérülési idővel.

Ez egy XXI. századi megoldás, egy XXI. századi problémára.

További részletek:

Fehér Károly, Dynoteq Kft.

www.dynoteq.com

Ami pénzügyi szempontból még fontosabb a vállalatok számára, hogy az ilyen jellegű beruházások után jelentős Társasági Adókedvezmény jár, és további kedvezményeket lehet elérni a 2021. január 1-től indult Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben (EKR)!